Előírások
Keletkező káros anyagok
A hegesztés, vágás és rokon eljárásai közben a vegyi és a fizikai folyamatok során a nyersanyagokból, segédanyagokból és szennyeződésekből gáz halmazállapotú és részecske jellegű káros anyagok keletkeznek. A hegesztés és rokon eljárásai során kialakuló gáz halmazállapotú és részecske jellegű anyagok létrejötte eljárás- és nyersanyagfu?ggő. A gázok elsősorban az alkalmazott és a környezetben jelen levő gázok és gázelegyek reakciótermékeként keletkeznek. A részecske jellegű anyagok túlnyomó részben a hegesztési hozaganyagokból jönnek létre.
Részecske
Hegesztéskor a részecskék vegyi összetétele elsősorban a hegesztőanyagoktól fu?gg. Lángvágáskor a vágni kívánt anyagokból származnak részecskék. A részecskék mennyisége fu?gg az alkalmazott eljárások kombinációjától, a nyersanyagoktól és pl. az energia erősségétől.
Befolyásoló tényezők a káros anyagok mennyisége és fajtája szerint:
- Áram, feszu?ltség
- A bevonat fajtája
- Áramnem
- Az elektródák állásszöge
- Az elektródák átmérője
- A hegesztés típusa
(Forrás: BGR 593 1.4.)
Az eljárástól - kézi ívhegesztés, lángvágás, plazmavágás, lézervágás - fu?ggően ku?lönféle méretű és alakú részecskék keletkeznek. A részecskék egészségkárosító hatása elsősorban a méretu?ktől (átmérőju?ktől) fu?gg.
Hegesztési alapismeretek
A különböző hegesztési eljárások során hegesztési füst keletkezik, amelyben különféle részecskék vannak, ezek átmérője 0,1 µm és 1,0 µm közé esik, túlnyomó részben azonban 0,4 µm alatt van. Ezek a részecskék behatolnak a tüdő léghólyagocskáiba. Eljutnak a legkisebb léghólyagocskákig is, és ott lerakódnak. Innen belekerülnek a vérkeringési rendszerbe, és a véredények falán átdiffundálva lerakódnak a testben.
Csak a megfelelő mérési eljárások továbbfejlesztése tette lehetővé a keletkező káros anyagok részecskeméreteinek meghatározását ebben az ultrafinom tartományban.
A hegesztési füst egyértelműen behatol a tüdő-léghólyagocskákba.
(Forrás: Az AWS (Amerikai Hegesztési Társaság) vizsgálata)
A táblázat szerint a részecskék 98,9 %-a a 0,4 µ-ig terjedő tartományban van. 1,0 µm-nél nagyobb részecskék nagyon ritkák.
A részecskeméretek részletesen
Bevont elektródás ívhegesztés
A bevont elektródás ívhegesztés során túlnyomó részben 0,01 µm és 0,4 µm közti méretű részecskék keletkeznek.
Védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés
A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés során keletkező részecskék között csak kevés van, amelynek a mérete meghaladja a 0,2 µm -t. A részecskék legnagyobb része a 0,01 µm -től 0,05 µm -ig terjedő tartományban van. Még az erősen ötvözött acélok védőgázas hegesztése során létrejövő részecskék mérete is túlnyomó részben 0,01 µm. Az összetapadt részecskék mérete 0,5 µm -ig terjedhet.
MIG-hegesztés (semleges védőgázas ívhegesztés)
Alumíniumötvözetek MIG-hegesztése során a hegesztési füst részecskéi csaknem kivétel nélkül 0,4 µm alattiak. A részecskék zömének mérete ezúttal is 0,01 µm és 0,05 µm között van.
Termikus vágás
A termikus vágás - lángvágás, plazmavágás, lézervágás - során a feldolgozandó anyagokból keletkeznek részecskék. Ezek átmérője 0,03 µm -nél kezdődik. A másodlagos részecskék átmérője összetapadt formában 10 µm -ig terjedhet.
Termikus szórás
A termikus szórás - lángszórás, ívszórás, plazmaszórás - során a hegesztőanyagokból 100 µm -ig terjedő méretű részecskék keletkeznek. A termikus szórás során keletkező anyagok is belélegezhetők. A tüdőléghólyagocskákba is behatoló részecskék hányada azonban függ az eljárástól és az anyagtól is.
Forrasztás
A lágy- és a keményforrasztás során keletkező porok általában 0,01 µm és 0,15 µm közti részecskéket tartalmaznak. Ezek is az ultrafinom részecskék közé tartoznak, és behatolnak a tüdő léghólyagocskáiba.
Gáz halmazállapotú káros anyagok
Az egészségre a legnagyobb veszélyt a részecske jellegű káros anyagok jelentik. A különféle eljárások során azonban gáz halmazállapotú káros anyagok is keletkeznek. Elsősorban az alábbiakról van szó:
- szén-monoxid
- nitrogén-monoxid
- nitrogén-dioxid
- ózon
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO) nagyon mérgező. A szén-dioxiddal végzett fogyóelektródás, aktív védőgázas hegesztés (MAGC) vagy a nagy részben szén-dioxidot tartalmazó keverékgázzal végzett fogyóelektródás, aktív védőgázas hegesztés során kritikus koncentrációban keletkezik szénmonoxid.
Nitrogén-oxidok
A nitrogén-oxidok (NOX = NO, NO2) nagyon mérgezőek. Az autogéntechnika eljárásai, préslevegővel vagy nitrogénnel végzett plazmavágás, ill. lézersugaras vágás során keletkeznek. A nitrogén-dioxid már viszonylag kis koncentrációkban is alattomos, nagy koncentrációban pedig halálos tűdőödémához vezethet.
Ózon
Az ózon (O3) különösen erősen fényvisszaverő hatású anyagok, pl. alumínium védőgázas hegesztésekor keletkezik. Akkor is ózon jön létre, ha erősen visszaverő anyagok vannak a hegesztő közelében. Az ózon nagyon instabil gáz. A levegőben levő porok hatására oxigénné bomlik le.
Összefoglalás
A vágóberendezések, lézersugaras vágók stb. kezelőire és a hegesztőkre leselkedő legnagyobb veszélyt a 0,4 µm -ig terjedő méretű és így a tüdő-léghólyagocskákba is bejutó részecskék jelentik. Ezek a részecskék az érpályákon keresztül belekerülnek a testbe, és ott lerakódnak. A lerakódások a vegyi összetételüktől függően előbb-utóbb súlyos egészségkárosodáshoz, vagy akár rákbetegségekhez is vezethetnek.
Alkalmazott szűrők
Mostanáig a hegesztési és a vágási munkálatok során létrejövő részecske jellegű szennyeződések leválasztására szolgáló szűrőberendezésekben az M szűrőosztályba tartozó szűrők használata volt a gyakorlat. Ezek a szűrők - akár egyszer használatos szűrőkről, akár az ún. ellenáramú öblítéses eljárással tisztított szűrőpatronokról van szó - eleget tesznek a jelenleg érvényben levő törvényes előírásoknak.
Az ilyen szűrők leválasztási teljesítőképességét tesztporokkal mérik ki, és az elért leválasztási hatásfoknak 1,0 µm -nél nagyobb részecskék esetén meg kell haladnia a 99,9 %-ot. A leválasztási hatásfok megadja, hogy a kezeletlen levegő felőli oldalon a részecskék mekkora hányadát szűrik ki a levegőből. Ez a leválasztási hatásfok egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek a tüdő-léghólyagocskákba hatoló, 0,4 µm -nél kisebb méretű porok esetében.
Ha abból indulunk ki, hogy a hegesztés és a hasonló eljárások során keletkező részecskék 99,9 %-ának mérete 1,0 µm alatt van, akkor könnyen viszonylagossá válik a 99,9 %-os leválasztási hatásfok 1,0 µm nél nagyobb részecskéknél? állítás jelentősége.
A technika jelenlegi állása
A KemTex ePTFE-membránszűrők pontosan a legfinomabb részecskék tartományában - tehát 0,4 µm -ig - érnek el nagy leválasztási hatásfokot, vagyis abban a tartományban, amellyel eddig egyáltalán nem foglalkoztak, mivel műszakilag nem volt rá mód. A KemTex ePTFE-membránszűrők éppen a nehézséget jelentő alkalmazási körökben és az ultrafinom porok esetében nyújtanak kiváló teljesítményt.
KemTex ePTFE-membránszűrők
Ez a táblázat az M szűrőosztályba tartozó szokásos szűrők tipikus teljesítőképességét veti össze a KemTex ePTFE membránszűrőkével.
A KemTex ePTFE-membránszűrőknek egyedi mikrostruktúrájuk van, amely véletlenszerűen elrendezett rendkívül finom rostok millióiból tevődik össze. Az ezáltal létrejövő effektív pórusméret sokszorosan kisebb annál, semhogy szabad szemmel is látható lenne.
A KemTex ePTFEmembránszűrők pergetetten kötött hordozószövetből állnak, és erre van felmángorolva és termikusan rögzítve az ePTFE-membrán.
A KemTex ePTFE-membrán emissziója gyakorlatilag zérus, így a membránszűrő az ultrafinom részecskékre vonatkozó minden érvényben lévő előírást túlteljesít.
Az ePTFE-membrán éppen ebben a tartományban akadályozza meg a részecskéknek a szűrőszöveten való áthatolását. Ezen túlmenően az ePTFE felületi szűrési képessége és letapadásmentessége révén optimális tisztíthatóság és hosszú szűrőélettartam érhető el.
Vonatkozó előírások
Eltekintve attól, hogy általában a technika állása a mérvadó, és éppen a dolgozók egészségének területe az, ahol már a saját érdek is azt diktálja, hogy igénybe kell venni a műszaki lehetőségeket, figyelemmel kell lenni - többek között - az alábbi szabályokra is: Állami előírások A veszélyes anyagokra vonatkozó előírások (GefStoffV)
Alapvető tájékozódás
A veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 7. §-ának 1. bekezdése értelmében a munkaadó köteles annak megállapítására, hogy keletkeznek-e, vagy szabaddá válnak-e a munkahelyen veszélyes anyagok, ezenkívül fel kell mérnie a veszély mértékét is. A hegesztési füst a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 5. függeléke értelmében a belélegezhető por és a tüdőléghólyagocskákba hatoló por kategóriájába van sorolva.
A veszélyek elhárításának alapelvei
A veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 7. §-a szerint a veszélyes anyagok veszélyességének megítélése arra kötelezi a munkaadót, hogy minden szükséges információt megszerezzen, majd ezek felhasználásával megállapítsa, hogy mely védelmi fokozatokra van szükség. Ilyenkor a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 8. §-ától kezdődő előírások értelmében megfelelő védelmi intézkedések bevezetése szükséges, és ellenőrizni kell ezek hatékonyságát is.
A veszély megítélésének a veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 7. §-a szerinti lefolyása
A védelmi fokozat megállapítása
1. védelmi fokozat:
Az 1. védelmi fokozat akkor használatos, ha nem kell veszéllyel számolni. Az alábbi pontok írják le és definiálják a védelmi fokozatot:
- veszélyes anyagok hiánya
- alkalmazott anyagmennyiség
- csekély behatás (mérték és időtartam)
- munkavégzési feltételek
Ilyenkor nincs szükség az alábbiakra:
- Személyi munkavédelem - pl. kesztyű stb. viselése
- Kollektív biztonsági intézkedések - pl. helyi elszívások
- Tűz- és robbanásvédelmi intézkedések
Az 1. védelmi fokozat alkalmazása hegesztési füstökhöz nem engedhető meg.
2. védelmi fokozat:
A 2. védelmi fokozat olyan veszélyes anyagok esetében használatos, amelyekre nem érvényes a 3. és a 4. védelmi fokozat. A következő intézkedésekre van szükség:
- Olyan vagylagos eljárás kiválasztása, amely kisebb emisszióval jár
- Kollektív biztonsági intézkedések, pl. helyi elszívás, szellőztetés és a levegőztetés, valamint további szervezési intézkedések
- Személyi munkavédelem is szükséges
- A munkahelyi határértékek betartása (MHÉ)
- Odafigyelés a tűz- és robbanásvédelemre
- Dokumentálási kötelezettség a veszély és az intézkedések leírásával, valamint a kisebb emisszióval járó eljárásokról való lemondás indokolásával
A 2. védelmi fokozat minimális feltétel a hegesztési füstök esetében, mivel ezeknek a füstöknek az esetében a tüdőjáratokba is behatolni képes anyagokról, azaz veszélyes anyagokról van szó
3. védelmi fokozat:
Az 1. és a 2. védelmi fokozatot kiegészítő intézkedésekről van szó.
- Olyan vagylagos eljárás kiválasztása - ha ez műszakilag lehetséges -, amely kisebb emisszióval jár
- Zárt rendszer alkalmazása
- A behatás csökkentése a technika jelenlegi szintje szerint
- Személyek hozzáférésének korlátozása
4. védelmi fokozat:
Olyan anyagok esetében kell a 4. védelmi fokozatot alkalmazni, amelyek különleges veszélyt jelentenek, tehát rákkeltő, az öröklött tulajdonságokat megváltoztató és a termékenységet veszélyeztető hatásúak.
Fontos!
- A foglalkoztatottaknak joguk van a mérési eredményekhez való hozzáférésre, és e joguk gyakorlását lehetővé kell tenni. Megjegyzések a védelmi fokozatokkal kapcsolatosan:
A szakszervezet által kiadott BGR 121-es szabályzat tartalmazza az összes szükséges védelmi intézkedést.
Valamennyi dolgozó tájékoztatása és betanítása
A veszélyes anyagokra vonatkozó előírások 14. §-a értelmében a munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a foglalkoztatottak hozzáférhessenek egy írásos kezelési útmutatóhoz, amely megfelelő formában és nyelvezettel adja meg a veszély megítéléséhez szükséges tudnivalókat.
Szakszervezeti előírások
Külön jelentősége van a szakszervezetek által a hegesztéshez és vágáshoz megadott különféle előírásoknak. Elsőként a ?Hegesztés, vágás és rokon eljárásai? című szakszervezeti szabályzatot (BGR 500, 2 rész, 2.26. fejezet) kell megemlíteni, valamint a BGV A1 rendelkezést, amely a megelőzés alapjaival foglalkozik. Egy további fontos előírás-gyűjtemény található a BGR 121 rendelkezésben "Légtechnikai intézkedések" címen.
Szellőztetőberendezések
A vállalkozónak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendelkezés értelmében - az eljárás kiválasztásától függetlenül - megfelelő légtechnikai intézkedéseket kell foganatosítania az eljárás, az anyagok és az alkalmazási feltételek alapján.
Ezek az intézkedések a következők:
1. Elszívás a keletkezési területen
2. Műszaki úton megoldott (kényszer)szellőztetés
3. Természetes (szabad) légmozgás révén való szellőztetés
4. Egyéb megfelelő berendezések használata vagy
5. A megadott intézkedések kombinálása
Vizsgálatok
A törvényhozás a BGR 121 rendelkezésben évenkénti vizsgálatot ír elő, pl. az elszívó- és szűrőberendezésekre vonatkozóan. Ezeket a vizsgálatok egy vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Csak ezáltal lehet hosszú távon gondoskodni a hatékony elszívásról.
Egyéb előírások
Légtechnika hegesztéshez és a rokon eljárásaihoz A VDI/VDS 6005 irányelv alkalmazási útmutatást nyújt a szellőztetési intézkedések megtervezéséhez a hegesztő-munkahelyeken. A légtechnikai szellőztetési megoldások szempontjait rögzít a lényegesebb hegesztéstechnikai eljárások szokásos eseteihez. Különbséget tesz azok között az eljárások között, amelyekben a káros anyagok elsődlegesen az alkalmazott technológiai anyagtól függnek, ill. azok között, amelyekben az alkalmazott alapanyagoktól függnek.
Állami előírások
A levegő-visszavezetéssel kapcsolatos előírások Az elszívott levegőt csak akkor szabad visszavezetni a munkahelyre, ha kielégítően megtisztították a káros anyagoktól.
Levegő-visszavezetés rákkeltő anyagok esetén
Ha a hegesztési füst rákkeltő összetevőket tartalmaz, akkor a levegőt megtisztítva a szabadba kell elvezetni. Ha a szabadba való elvezetés az üzem műszaki kialakítása miatt nem lehetséges, akkor a TRGS 560 (Levegő-visszavezetés rákkeltő anyagokkal kapcsolatban) rendelkezései értelmében engedélyezésért kell folyamodni.
Ilyen esetekben helyileg eltérő elszívóberendezések alkalmazhatók, ha az érvényes vizsgálati kritériumoknak megfelelően ellenőrizték őket, és megkapták a BGIA (Munkavédelmi Szakszervezeti Intézet) jóváhagyását.
Környezetvédelem
A levegő elvezetésével kapcsolatos előírások Műszaki útmutató a levegő tisztán tartásához
A Szövetségi Immissziós Törvény értelmében általában nem engedélykötelesek azok a készülékek és berendezések, amelyek a hegesztési füstnek a szabadba vezetésére szolgálnak. Bizonyos értékeket azonban nem szabad túllépni.
A Szövetségi Immissziós Törvény a 22. §-a (Az üzemeltető kötelezettségei nem engedélyköteles berendezések esetén) értelmében azonban a technika mindenkori szintje szerint meg kell előzni az elkerülhető káros környezeti hatásokat.
A technika mindenkori szintje kapcsán a TA-Luft (Műszaki útmutató a levegő tisztán tartásához) megállapításai a mérvadóak.
A veszély felderítése és megítélése
TRGS - Műszaki szabályok veszélyes anyagokhoz
Hegesztési füst esetén a légszennyezési határértékek betartásának megítéléséhez a TRGS 403 (Anyagelegyek minősítése) rendelkezéseit kell felhasználni. Hegesztés és vágás esetén sokféle anyag jelenik meg az elegyben. Ezért a határértékek kiderítése költséges és csaknem lehetetlen, a gyakorlatban azonban gyakran eljárástól és anyagtól függően a legfontosabb összetevőkre hagyatkoznak.
Az ellenőrző mérések során az elegyben levő összes anyag kimutatása helyett csak a főösszetevőkre korlátozódó felmérést hajtanak végre. Ennek előfeltétele az, hogy már rendelkezésre álljanak olyan munkahelyi elemzések, amelyek a munkahely levegőjében levő veszélyes anyagok összetevőinek koncentrációmérésén alapulnak. A főösszetevők felvételét az üzemi munkavédelemért felelős összes részleg közreműködésével kell végrehajtani. Egy vagy több főösszetevő kiválasztásakor a következő kritériumok érvényesek: a munkaterületi elemzés során meghatározott egyes anyagok mérgező hatása, a levegőben való koncentrációjuk mértéke, valamint analitikai kimutathatóságuk.
Fogalmak
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos rendelet 2005. január 1-jei reformja óta a MAK- és TRK-értékek megszűntek. Újabb szabályozás hiányában azonban a MAK-értékhez kell folyamodni, mivel ez azonos a munkahelyi határértékkel (MHÉ).
MAK-érték
Maximális munkahelyi koncentráció
A MAK-értékek megadják a veszélyes anyagoknak azt a munkahelyi koncentrációját, amely általában még nem veszélyezteti a dolgozók egészségét.
Általános porhatárérték
A porhatárértékek betartása a munkavállalók egészségét védi az anyagok belélegzése révén adódó veszélyek ellen. Az általános porhatárérték a TRGS 900 szerint pl. a tüdő-léghólyagocskákba hatoló porok esetében 3 mg/m3.
Ilyen esetekben meg kell adni a technika szintjének, a tevékenységeknek és a munkaterületeknek a leírását, valamint a munkahely alapvető mérési eredményekkel alátámasztott besorolását a felügyeleti hatóságnak, továbbá az AGS-nek (veszélyes anyagokkal foglalkozó bizottság). Továbbá ki kell dolgozni egy védelmi koncepciót, és ebben fel kell sorolni az adott üzemre különösen jellemző műszaki, szervezési és személyi védelmi intézkedéseket.
A hegesztési és vágási por hulladékként való kezelése
A hegesztés és vágás során keletkező por alakú hulladékokat, amelyek a szűrő-leválasztókból származnak, adott körülmények között külön hulladékgyűjtőbe kell szállítani.
A hulladékok hasznosításáról és lerakásáról szóló nyilvántartással kapcsolatos rendelet az összes hulladékfajta esetében szabályozza a kezelési eljárásokat.
Tartományi és önkormányzati szinten számos előírás érvényes, amelyet figyelembe kell venni.
Ha pl. a por króm-nikkel vegyületeket tartalmaz, akkor külön felügyeletet igénylő hulladékról van szó.
Az ezen oldalon megadott tájékoztatás semmiképpen sem törekszik a teljességre. Az adatok a szerzők legjobb tudásán alapulnak. A műszaki adatok, előírások és törvények időközben megváltozhattak. A megadottakból jogalapot formálni nem lehet.
| Ajánlatkérés |
2012. KL-SYSTEM Kft. - Minden jog fenntartva
Impresszum |
Adatvédelmi irányelvek |
Jogi nyilatkozat
